Artwork

G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
Player FM -팟 캐스트 앱
Player FM 앱으로 오프라인으로 전환하세요!

Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják

 
공유
 

Manage episode 284873339 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/02/kollo-reizer_sb-szerkesztve-1.mp3

Ha megnézzük a tavalyi januárt és februárt, a két utolsó “békehónapot” a járvány előtt, majd megnézzük, hogy április-júniusra mekkorát változott a foglalkoztatás, akkor azt látjuk, hogy a szokásos mérce szerint 3,5 százalékkal visszaesett. Ám ha azokat tekintjük foglalkoztatottnak, akiknek van állásuk, és abban dolgoztak is legalább egy órát a vizsgált időszakban, akkor az így mért foglalkoztatás majdnem 8 százalékkal esett vissza.

És végül, ha kiszámoljuk a munkaidő adatok birtokában, hogy mekkora volt a ledolgozott munkatömeg, akkor 9 százalékos visszaesést kapunk, amely már nagyon komoly csökkenés – mondja Köllő János, az e heti G7 Podcastban.

A járvány első hulláma alatt, a tavalyi második negyedévben a GDP 13 százalékot zuhant, miközben a munkanélküliségi ráta is nagyot nőtt, de a változás talán nem volt annyira brutális, mint a nemzeti összterméknél. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Köllő János (a tanulmány ide kattintva érhető el) és Reizer Balázs az elmúlt időszakban mutatták be nyilvánosan is azokat kutatásaikat, amelyekben ezekkel a területekkel foglalkoztak a statisztikai hivatal mikroadatbázisai alapján. Ez alapján pedig kifinomultabb képet kaphatunk arról, hogy mi történt a járvány első hullámában a magyar gazdasággal.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy óra jövedelemtermelő munkát végzett a lekérdezés előtti héten, vagy ha nem dolgozott, akkor csak átmenetileg volt távol a munkahelyétől betegség, szabadság, egyebek miatt.

Ez utóbbinak Magyarországon nem szokott olyan nagy jelentősége lenni, mert általában a foglalkoztatottnak minősítettek másfél-két százaléka szokott átmenetileg távol lenni a munkahelyétől. Ennek az aránya a tavaszi lezárások alatt felugrott messze 7 százalék fölé.

A KSH-nak van egy adatközlési protokollja, ami alapján két második negyedéves mutatót ismertetett: a foglalkoztatási rátát, amely azt mutatja meg, hogy a munkavállalási korú népesség mekkora része foglalkoztatott, és a munkanélküliségi rátát, amely pedig azt, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összességén belül.

Ez általában rendben van, és nincs azzal semmi baj, hogy ezeket méri és közli a KSH, de most történetesen félrevezető. Hiszen hétköznapi tapasztalatok alapján is tudjuk, hogy van egy csomó ember – pincér, szakács, szállodai recepciós -, akit nem dobtak ki az állásából, de attól ő még a szó köznapi értelmében munkanélkülinek tekinthető

– mondja Köllő János.

A járvány a munakerőpiacon kiemelten érintette a fiatalokat és a pályakezdőket, a másik legerősebben érintett csoport a kisvállalkozóké volt, és szintén átlagon felül szenvedték meg a válságot az autóipari dolgozók.

Reizer Balázs a KSH teljesítménystatisztikai felmérése alapján az iparvállalatok árbevételének változását vizsgálta havi bontásban. Ő azt mondja, az egyik nagy mintázat az volt, hogy a külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele egyik hónapról a másikra több mint 50 százalékot esett, amire a magyar gazdaság elmúlt 30 éves történelmében még nem volt példa. A kisebb, belföldi piacra termelő vállalatok árbevételének visszaesése eközben csak 10 százalék körül volt. Április és június között viszont a nagyvállalatok visszakapaszkodtak, ám a magyar piacra termelő vállalatok árbevétele tovább esett.

Amit még nem tudunk, de nagyon fontos volna megérteni, az az, hogy miért tűntek el a magyar kisvállalatok ebből az adatbázisból. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy ezek a vállalatok csődbe mentek – ugyanez volt 2009-ben, az egyik hónapban a vállalat árbevétele bezuhant, és a következő hónapban már ki is esett a mintából. Ezek jelentős része valószínűleg csődbe is ment. Most viszont tavasszal a kormány bejelentette, hogy nem kell feltétlenül adatot szolgáltatni minden hónapban, ezért lehet, hogy bizonyos vállalatok ezért nem szolgáltattak adatot, vagy csak később. Így igazából nem tudjuk, hogy miért csökkent ezeknek a vállatoknak a száma 9 százalékkal

– mondja Reizer Balázs.

A beszélgetésben említett év végi munkaerőpiaci adatokat ide és ide kattintva lehet elérni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

Artwork
icon공유
 
Manage episode 284873339 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/02/kollo-reizer_sb-szerkesztve-1.mp3

Ha megnézzük a tavalyi januárt és februárt, a két utolsó “békehónapot” a járvány előtt, majd megnézzük, hogy április-júniusra mekkorát változott a foglalkoztatás, akkor azt látjuk, hogy a szokásos mérce szerint 3,5 százalékkal visszaesett. Ám ha azokat tekintjük foglalkoztatottnak, akiknek van állásuk, és abban dolgoztak is legalább egy órát a vizsgált időszakban, akkor az így mért foglalkoztatás majdnem 8 százalékkal esett vissza.

És végül, ha kiszámoljuk a munkaidő adatok birtokában, hogy mekkora volt a ledolgozott munkatömeg, akkor 9 százalékos visszaesést kapunk, amely már nagyon komoly csökkenés – mondja Köllő János, az e heti G7 Podcastban.

A járvány első hulláma alatt, a tavalyi második negyedévben a GDP 13 százalékot zuhant, miközben a munkanélküliségi ráta is nagyot nőtt, de a változás talán nem volt annyira brutális, mint a nemzeti összterméknél. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Köllő János (a tanulmány ide kattintva érhető el) és Reizer Balázs az elmúlt időszakban mutatták be nyilvánosan is azokat kutatásaikat, amelyekben ezekkel a területekkel foglalkoztak a statisztikai hivatal mikroadatbázisai alapján. Ez alapján pedig kifinomultabb képet kaphatunk arról, hogy mi történt a járvány első hullámában a magyar gazdasággal.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy óra jövedelemtermelő munkát végzett a lekérdezés előtti héten, vagy ha nem dolgozott, akkor csak átmenetileg volt távol a munkahelyétől betegség, szabadság, egyebek miatt.

Ez utóbbinak Magyarországon nem szokott olyan nagy jelentősége lenni, mert általában a foglalkoztatottnak minősítettek másfél-két százaléka szokott átmenetileg távol lenni a munkahelyétől. Ennek az aránya a tavaszi lezárások alatt felugrott messze 7 százalék fölé.

A KSH-nak van egy adatközlési protokollja, ami alapján két második negyedéves mutatót ismertetett: a foglalkoztatási rátát, amely azt mutatja meg, hogy a munkavállalási korú népesség mekkora része foglalkoztatott, és a munkanélküliségi rátát, amely pedig azt, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összességén belül.

Ez általában rendben van, és nincs azzal semmi baj, hogy ezeket méri és közli a KSH, de most történetesen félrevezető. Hiszen hétköznapi tapasztalatok alapján is tudjuk, hogy van egy csomó ember – pincér, szakács, szállodai recepciós -, akit nem dobtak ki az állásából, de attól ő még a szó köznapi értelmében munkanélkülinek tekinthető

– mondja Köllő János.

A járvány a munakerőpiacon kiemelten érintette a fiatalokat és a pályakezdőket, a másik legerősebben érintett csoport a kisvállalkozóké volt, és szintén átlagon felül szenvedték meg a válságot az autóipari dolgozók.

Reizer Balázs a KSH teljesítménystatisztikai felmérése alapján az iparvállalatok árbevételének változását vizsgálta havi bontásban. Ő azt mondja, az egyik nagy mintázat az volt, hogy a külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele egyik hónapról a másikra több mint 50 százalékot esett, amire a magyar gazdaság elmúlt 30 éves történelmében még nem volt példa. A kisebb, belföldi piacra termelő vállalatok árbevételének visszaesése eközben csak 10 százalék körül volt. Április és június között viszont a nagyvállalatok visszakapaszkodtak, ám a magyar piacra termelő vállalatok árbevétele tovább esett.

Amit még nem tudunk, de nagyon fontos volna megérteni, az az, hogy miért tűntek el a magyar kisvállalatok ebből az adatbázisból. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy ezek a vállalatok csődbe mentek – ugyanez volt 2009-ben, az egyik hónapban a vállalat árbevétele bezuhant, és a következő hónapban már ki is esett a mintából. Ezek jelentős része valószínűleg csődbe is ment. Most viszont tavasszal a kormány bejelentette, hogy nem kell feltétlenül adatot szolgáltatni minden hónapban, ezért lehet, hogy bizonyos vállalatok ezért nem szolgáltattak adatot, vagy csak később. Így igazából nem tudjuk, hogy miért csökkent ezeknek a vállatoknak a száma 9 százalékkal

– mondja Reizer Balázs.

A beszélgetésben említett év végi munkaerőpiaci adatokat ide és ide kattintva lehet elérni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

כל הפרקים

×
 
Loading …

플레이어 FM에 오신것을 환영합니다!

플레이어 FM은 웹에서 고품질 팟캐스트를 검색하여 지금 바로 즐길 수 있도록 합니다. 최고의 팟캐스트 앱이며 Android, iPhone 및 웹에서도 작동합니다. 장치 간 구독 동기화를 위해 가입하세요.

 

빠른 참조 가이드