Artwork

G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
Player FM -팟 캐스트 앱
Player FM 앱으로 오프라인으로 전환하세요!

A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen

 
공유
 

Manage episode 285445383 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/02/jelinek_virag_sb-szerkesztve.mp3

Amikor kiválasztottuk a településeket, ahol a kutatást végeztük, fontos kritérium volt, hogy kis- és középvárosokról legyen szó, tehát 10-20 ezres városokat kell elképzelni. Nagyon sok esetben volt egyfajta történelmi igazságtalanságérzés az ott lakók körében. Sokszor ez dominálta a zsugorodás témáját a helyiekkel való beszélgetések során, és nem is a demográfiai csökkenés – mondta Jelinek Csaba, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar történelem különböző időszakaiban Budapestre nagyon sok fejlesztési forrás érkezett. A megyei jogú városok esetében a Modern városok program nagyon sok fejlesztési forrást csatornáz ezekbe a városokba, a kisebb falvak esetében pedig a Magyar falu program különböző dimenziói jelentenek fejlesztési pénzeket, és Jelinek szerint pont ez a kis- és középvárosi kategória az, ahova a legtöbb esetben alig érkeztek fejlesztési források, legyen szó akár állami vagy piaci beruházásokról.

2001 és 2011 között a magyar városok 75 százalékában regisztráltak demográfiai zsugorodást, tehát a városok ekkora arányára volt jellemző, hogy az emberek onnan trendszerűen elvándoroltak. A Szociológiai Szemle nemrég megjelent tematikus lapszáma – négy városban elvégzett négyéves terepmunkára épülő – tanulmányaiban azt a kérdést járja körül, hogy a magyarországi kis- és középvárosi zsugorodás hogyan befolyásolja a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve hogy ebből az ott élők mit érzékelnek, és hogyan reagálnak rá. A lapszám bevezető tanulmányát ide kattintva lehet elolvasni.

A városokon belüli népességdinamika elemzésekor látványos volt, hogy vannak növekvő és csökkenő városrészek: az, hogy melyik társadalmi réteg hogyan érzékeli a zsugorodást, attól is függ, hogy melyik városrészben lakik és melyik társadalmi réteghez tartozik – mondta a lapszám másik társszerkesztője, Virág Tünde, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa.

Virág Tünde szerint már a 80-as évek óta jellemző, hogy mindig a fiatalok és a képzettebbek költöznek el a kisvárosokból. Azokban a városrészekben, ahol nagy volt az elvándorlás, jellemzően középkorú népesség koncentrálódik, akiknek a gyerekei máshol próbálnak boldogulni. Ők nyilván sokkal erőteljesebben érezték a zsugorodást. Miközben azokban a városrészekben, ahol a szegényebbek, képzetlenebbek koncentrálódtak, akiknek nincs lehetősége elköltözni, nem érzik a zsugorodást, hiszen abban a környezetben ez nem jelent meg.

Az egyik oldalon látunk városvezetőket, akik próbálnak ezzel szembenézni, de a másik oldalon több olyan város is volt, ahol ezek a problémák nincsenek kibeszélve

– mondta Jelinek Csaba. Ez igaz volt valamennyire a helyi vállalkozókra is, ott volt egy réteg, akinek igazából előnye származott abból – például az alacsonyabb telekárak vagy az olcsó munkaerő miatt -, hogy ilyen zsugorodó környezetben termel. Volt egy másik vállalkozói réteg is, aminek viszont komoly problémát jelentett a munkaerőhiány.

A kis- és középvárosi önkormányzatok mozgástere 2010 óta jelentősen leszűkült, ahogy a bevételeik megcsappantak, és a központi kormányzat szerepe felértékelődött. „A mi négy városunkban nagyjából a felére csökkent a költségvetési főösszeg, ami elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb feladatot kell ellátnia az önkormányzatoknak” – mondta Jelinek Csaba. A bevételeken belül nagyon jelentőssé vált az iparűzési adó, aminek a nagysága viszont attól függ, hogy milyen cégek vannak jelen a környéken. Az új beruházások helyszínválasztása a helyi önkormányzati vezetők elmondása alapján viszont szintén nagyon központosítottá vált, így ezek a városok alig számíthatnak nagyobb beruházásokra.

A másik nagy forrást az uniós források jelentik. Itt is az a probléma, hogy a bürokrácia által nagyon kötött, hogy mire lehet ezeket a pénzeket fordítani, így ezek a városok gyakran nem tudnak ilyen forrásokat olyan feladatokra költeni, amire a legnagyobb szükség lenne. A közmunkával kapcsolatos juttatások is komoly bevételi forrást jelentenek. A negyedik nagy forrás pedig a „pofapénz”, ami a központi kormányzattól származó különleges juttatás. Utóbbiban nagyon fontosak az informális csatornák, főleg kormánypárti városvezetőknek van lehetősége ezeket a pénzeket kilobbizni.

Nagyjából ez a négy tétel az, ami mozgásteret tudna jelenteni ezeknek a városoknak, de összességében azt lehet mondani, hogy nagyon leszűkült az, hogy mit tud tenni egy zsugorodó kis- és középváros azért, hogy ne zsugorodjon, vagy úgy zsugorodjon, hogy az a helyi társadalomnak ne legyen rossz

– mondta Jelinek.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

Artwork
icon공유
 
Manage episode 285445383 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/02/jelinek_virag_sb-szerkesztve.mp3

Amikor kiválasztottuk a településeket, ahol a kutatást végeztük, fontos kritérium volt, hogy kis- és középvárosokról legyen szó, tehát 10-20 ezres városokat kell elképzelni. Nagyon sok esetben volt egyfajta történelmi igazságtalanságérzés az ott lakók körében. Sokszor ez dominálta a zsugorodás témáját a helyiekkel való beszélgetések során, és nem is a demográfiai csökkenés – mondta Jelinek Csaba, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A magyar történelem különböző időszakaiban Budapestre nagyon sok fejlesztési forrás érkezett. A megyei jogú városok esetében a Modern városok program nagyon sok fejlesztési forrást csatornáz ezekbe a városokba, a kisebb falvak esetében pedig a Magyar falu program különböző dimenziói jelentenek fejlesztési pénzeket, és Jelinek szerint pont ez a kis- és középvárosi kategória az, ahova a legtöbb esetben alig érkeztek fejlesztési források, legyen szó akár állami vagy piaci beruházásokról.

2001 és 2011 között a magyar városok 75 százalékában regisztráltak demográfiai zsugorodást, tehát a városok ekkora arányára volt jellemző, hogy az emberek onnan trendszerűen elvándoroltak. A Szociológiai Szemle nemrég megjelent tematikus lapszáma – négy városban elvégzett négyéves terepmunkára épülő – tanulmányaiban azt a kérdést járja körül, hogy a magyarországi kis- és középvárosi zsugorodás hogyan befolyásolja a térbeli és társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve hogy ebből az ott élők mit érzékelnek, és hogyan reagálnak rá. A lapszám bevezető tanulmányát ide kattintva lehet elolvasni.

A városokon belüli népességdinamika elemzésekor látványos volt, hogy vannak növekvő és csökkenő városrészek: az, hogy melyik társadalmi réteg hogyan érzékeli a zsugorodást, attól is függ, hogy melyik városrészben lakik és melyik társadalmi réteghez tartozik – mondta a lapszám másik társszerkesztője, Virág Tünde, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa.

Virág Tünde szerint már a 80-as évek óta jellemző, hogy mindig a fiatalok és a képzettebbek költöznek el a kisvárosokból. Azokban a városrészekben, ahol nagy volt az elvándorlás, jellemzően középkorú népesség koncentrálódik, akiknek a gyerekei máshol próbálnak boldogulni. Ők nyilván sokkal erőteljesebben érezték a zsugorodást. Miközben azokban a városrészekben, ahol a szegényebbek, képzetlenebbek koncentrálódtak, akiknek nincs lehetősége elköltözni, nem érzik a zsugorodást, hiszen abban a környezetben ez nem jelent meg.

Az egyik oldalon látunk városvezetőket, akik próbálnak ezzel szembenézni, de a másik oldalon több olyan város is volt, ahol ezek a problémák nincsenek kibeszélve

– mondta Jelinek Csaba. Ez igaz volt valamennyire a helyi vállalkozókra is, ott volt egy réteg, akinek igazából előnye származott abból – például az alacsonyabb telekárak vagy az olcsó munkaerő miatt -, hogy ilyen zsugorodó környezetben termel. Volt egy másik vállalkozói réteg is, aminek viszont komoly problémát jelentett a munkaerőhiány.

A kis- és középvárosi önkormányzatok mozgástere 2010 óta jelentősen leszűkült, ahogy a bevételeik megcsappantak, és a központi kormányzat szerepe felértékelődött. „A mi négy városunkban nagyjából a felére csökkent a költségvetési főösszeg, ami elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb feladatot kell ellátnia az önkormányzatoknak” – mondta Jelinek Csaba. A bevételeken belül nagyon jelentőssé vált az iparűzési adó, aminek a nagysága viszont attól függ, hogy milyen cégek vannak jelen a környéken. Az új beruházások helyszínválasztása a helyi önkormányzati vezetők elmondása alapján viszont szintén nagyon központosítottá vált, így ezek a városok alig számíthatnak nagyobb beruházásokra.

A másik nagy forrást az uniós források jelentik. Itt is az a probléma, hogy a bürokrácia által nagyon kötött, hogy mire lehet ezeket a pénzeket fordítani, így ezek a városok gyakran nem tudnak ilyen forrásokat olyan feladatokra költeni, amire a legnagyobb szükség lenne. A közmunkával kapcsolatos juttatások is komoly bevételi forrást jelentenek. A negyedik nagy forrás pedig a „pofapénz”, ami a központi kormányzattól származó különleges juttatás. Utóbbiban nagyon fontosak az informális csatornák, főleg kormánypárti városvezetőknek van lehetősége ezeket a pénzeket kilobbizni.

Nagyjából ez a négy tétel az, ami mozgásteret tudna jelenteni ezeknek a városoknak, de összességében azt lehet mondani, hogy nagyon leszűkült az, hogy mit tud tenni egy zsugorodó kis- és középváros azért, hogy ne zsugorodjon, vagy úgy zsugorodjon, hogy az a helyi társadalomnak ne legyen rossz

– mondta Jelinek.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post A magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellen first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

모든 에피소드

×
 
Loading …

플레이어 FM에 오신것을 환영합니다!

플레이어 FM은 웹에서 고품질 팟캐스트를 검색하여 지금 바로 즐길 수 있도록 합니다. 최고의 팟캐스트 앱이며 Android, iPhone 및 웹에서도 작동합니다. 장치 간 구독 동기화를 위해 가입하세요.

 

빠른 참조 가이드