Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2021/02/kollo-reizer_sb-szerkesztve-1.mp3

Ha megnézzük a tavalyi januárt és februárt, a két utolsó “békehónapot” a járvány előtt, majd megnézzük, hogy április-júniusra mekkorát változott a foglalkoztatás, akkor azt látjuk, hogy a szokásos mérce szerint 3,5 százalékkal visszaesett. Ám ha azokat tekintjük foglalkoztatottnak, akiknek van állásuk, és abban dolgoztak is legalább egy órát a vizsgált időszakban, akkor az így mért foglalkoztatás majdnem 8 százalékkal esett vissza.

És végül, ha kiszámoljuk a munkaidő adatok birtokában, hogy mekkora volt a ledolgozott munkatömeg, akkor 9 százalékos visszaesést kapunk, amely már nagyon komoly csökkenés – mondja Köllő János, az e heti G7 Podcastban.

A járvány első hulláma alatt, a tavalyi második negyedévben a GDP 13 százalékot zuhant, miközben a munkanélküliségi ráta is nagyot nőtt, de a változás talán nem volt annyira brutális, mint a nemzeti összterméknél. A KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének két kutatója, Köllő János (a tanulmány ide kattintva érhető el) és Reizer Balázs az elmúlt időszakban mutatták be nyilvánosan is azokat kutatásaikat, amelyekben ezekkel a területekkel foglalkoztak a statisztikai hivatal mikroadatbázisai alapján. Ez alapján pedig kifinomultabb képet kaphatunk arról, hogy mi történt a járvány első hullámában a magyar gazdasággal.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Foglalkoztatottnak az minősül, aki legalább egy óra jövedelemtermelő munkát végzett a lekérdezés előtti héten, vagy ha nem dolgozott, akkor csak átmenetileg volt távol a munkahelyétől betegség, szabadság, egyebek miatt.

Ez utóbbinak Magyarországon nem szokott olyan nagy jelentősége lenni, mert általában a foglalkoztatottnak minősítettek másfél-két százaléka szokott átmenetileg távol lenni a munkahelyétől. Ennek az aránya a tavaszi lezárások alatt felugrott messze 7 százalék fölé.

A KSH-nak van egy adatközlési protokollja, ami alapján két második negyedéves mutatót ismertetett: a foglalkoztatási rátát, amely azt mutatja meg, hogy a munkavállalási korú népesség mekkora része foglalkoztatott, és a munkanélküliségi rátát, amely pedig azt, hogy mekkora a munkanélküliek aránya a munkanélküliek és a foglalkoztatottak összességén belül.

Ez általában rendben van, és nincs azzal semmi baj, hogy ezeket méri és közli a KSH, de most történetesen félrevezető. Hiszen hétköznapi tapasztalatok alapján is tudjuk, hogy van egy csomó ember – pincér, szakács, szállodai recepciós -, akit nem dobtak ki az állásából, de attól ő még a szó köznapi értelmében munkanélkülinek tekinthető

– mondja Köllő János.

A járvány a munakerőpiacon kiemelten érintette a fiatalokat és a pályakezdőket, a másik legerősebben érintett csoport a kisvállalkozóké volt, és szintén átlagon felül szenvedték meg a válságot az autóipari dolgozók.

Reizer Balázs a KSH teljesítménystatisztikai felmérése alapján az iparvállalatok árbevételének változását vizsgálta havi bontásban. Ő azt mondja, az egyik nagy mintázat az volt, hogy a külföldi tulajdonú exportáló vállalatok árbevétele egyik hónapról a másikra több mint 50 százalékot esett, amire a magyar gazdaság elmúlt 30 éves történelmében még nem volt példa. A kisebb, belföldi piacra termelő vállalatok árbevételének visszaesése eközben csak 10 százalék körül volt. Április és június között viszont a nagyvállalatok visszakapaszkodtak, ám a magyar piacra termelő vállalatok árbevétele tovább esett.

Amit még nem tudunk, de nagyon fontos volna megérteni, az az, hogy miért tűntek el a magyar kisvállalatok ebből az adatbázisból. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy ezek a vállalatok csődbe mentek – ugyanez volt 2009-ben, az egyik hónapban a vállalat árbevétele bezuhant, és a következő hónapban már ki is esett a mintából. Ezek jelentős része valószínűleg csődbe is ment. Most viszont tavasszal a kormány bejelentette, hogy nem kell feltétlenül adatot szolgáltatni minden hónapban, ezért lehet, hogy bizonyos vállalatok ezért nem szolgáltattak adatot, vagy csak később. Így igazából nem tudjuk, hogy miért csökkent ezeknek a vállatoknak a száma 9 százalékkal

– mondja Reizer Balázs.

A beszélgetésben említett év végi munkaerőpiaci adatokat ide és ide kattintva lehet elérni.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

• Szakmány Csaba, Szalay Luca, Holtzer Péter (2020. február 6.)
• Naffa Helena (2020. január 30.)
• Juhász Réka (2020. január 23.)
• K. Horváth Zsolt (2020. január 16.)
• Lindner Attila (2020. január 9.)
• Havas András (2020. január 2.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2020. december 19.)
• Darvas Zsolt (2020. december 10.)
• Boldogkői Zsolt (2020. december 5.)
• Bali Dávid (2020. november 28.)
• Pósfai Zsuzsanna (2020. november 21.)
• Sebők Miklós (2020. november 14.)
• Janky Béla (2020. november 7.)
• G7 – Kasnyik Márton (2020. október 31.)
• Tóth István György (2020. október 17.)
• G7 – Jandó Zoltán (2020. szeptember 26.)
• Tóth Anikó Nóra (2020. augusztus.29.)
• ifj. Chikán Attila és Luczay Péter (2020. augusztus 15.)
• Pintér Szabolcs (2020. július 25.)
• Darvas Zsolt (2020. május 23.)
• Scheiring Gábor (2020. május 10.)
• Sipos Sándor (2020. május 2.)
• Cser Tamás (2020. március 31.)
• Chikán Attila, Gyurcsik Attila, László Csaba, Palócz Éva, Szabó László (2020. március 23.)
• Szászi István, Keszte Róbert, Zsótér Márton, Bucsky Péter (G7 Podcast Live, 2020. március 14.)
• Marton Péter (2020. február 29.)
• Palócz Éva (2020. február 22.)
• Zsiday Viktor (G7 Podcast Live, 2020. február 8.)
• Feller Antal (2020. február 1.)
• G7 – Hajdu Miklós, Stubnya Bence, Váczi István (2020. január 25.)
• Marton Péter (2020. január 11.)
• Chikán Attila, Pete Péter (G7 Podcast Live, 2019. december 14.)
• G7 – Torontáli Zoltán és Stubnya Bence (2019. december 1.)
• Rényi Pál Dániel, Bódis András, Jandó Zoltán (2019. november 23.)
• Mátyás Eszter, Konkoly-Thege Júlia, Mikecz Dániel (2019. november 16.)
• Orbán Krisztián (G7 Podcast Live, 2019. november 7.)
• G7 – Jandó Zoltán és Bucsky Péter (2019. november 2.)
• Éber Márk (2019. október 26.)
• Dezső András (2019. május 11.)
• Szendrői Gábor (2019. május 4.)
• László Csaba (2019. április 27.)
• Tóth István János (2019. április 13.)
• Móricz Dániel (2019. március 23.)
• Csaba László (2019. március 16.)
• Muraközy Balázs (2019. február 23.)
• Pogátsa Zoltán (2019. február 9.)
• Pletser Tamás (2019. január 26.)
• Pethő András (2019. január 19.)
• Kovách Imre (2019. január 12.)
• Zsiday Viktor (2019. január 5.)
• Horn Dániel és Kiss Hubert János (2018. december 8.)
• G7 – Jandó Zoltán (2018. december 1.)
• Pléh Csaba (2018. november 24.)
• G7 – Bucsky Péter (2018. november 13.)
• Tóth István György (2018. november 6.)
• G7 – Fabók Bálint és Jandó Zoltán (2018. október 30.)
• Filippov Gábor (2018. október 27.)
• Scharle Ágota (2018. október 20.)
• Kovács Krisztián (2018. október 6.)
• Illyés Márton (2018. július 14.)
• Móró Tamás (2018. június 30.)
• Romhányi Balázs (2018. június 23.)
• Gregor Anikó (2018. június 17.)
• Juhász László (2018. június 9.)
• Lantos Gabriella (2018. május 19.
• Lakatos Péter (2018. május 12.)
• Krekó Péter (2018. május 5.)
• Mikecz Dániel (2018. április 21.)
• Oszkó Péter (2018. április 14.)
• Urbán László (2018. április 7.)
• Surányi György (2018. március 31.)
• Bod Péter Ákos (2018. március 24.)

(A podcast gyártásában segített: Bagyinszki Dániel.)

The post Sokkal megrázóbb volt a magyar gazdaságnak az első hullám, mint azt a statisztikák mutatják first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.