Artwork

G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
Player FM -팟 캐스트 앱
Player FM 앱으로 오프라인으로 전환하세요!

Kritizálta a szlogent, sosem hívták többé tanácsot adni

 
공유
 

Manage episode 280522668 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.

A G7-Hold Beszélgetésekben most bemutatjuk Kolosi Tamást. Szociológus, üzletember. 1985-ben, nemzetközileg elismert társadalomtudósként létrehozta a Tárkit, majd 1994-től belevágott a könyvkiadásba, a Láng Holding (ma Líra Könyvkiadó) megalapításába.

A Líra Könykiadó legsikeresebb könyvkiadása Kertész Imre Sorstalansága volt, amit a Nobel-díjat követő években több mint 300 ezer példányban adtak el - ez egyedülálló siker a magyar könyvpiacon.

Azonban a mennyiség, azaz a példányszám, nem mindig esik egybe a minőséggel. Kolosi Tamás például azt is megvallotta Veiszer Alindának, hogy megpróbálta elolvasni a Harry Pottert, de nem sikerült neki, ugyanakkor a huszadik század legnagyobb irodalmi teljesítményének tartja J.K Rowling történetét. Hogy miért, ennek már társadalomtudományos háttere van. Az olvasás kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a mai 45-50 évesek gyerekkorában éppen kimenet a divatból az olvasás, és ez az örökség érintette mai 20 és 30 közöttieket is, akiket a Roxfort Varázslóiskola hozott vissza az olvasás világába. Olyat tett, amire az államilag indított olvasásnépszerűsítő programok teljesen alkalmatlannak bizonyultak.

(A play gombra kattintva elindíthatja a podcastunkat, a cikk alján pedig a videót.)

https://g7.hu/uploads/2020/12/KOLOSI_master-1.mp3

Kolosi Tamás nem emiatt mondja, hogy az állam nélkül is kiválóan működőképes a könyvpiac, de a fenti példa is igazolja ezt az állítást. Az évi körülbelül 55 milliárdos piacon az összes állami pénz elenyésző, 1 milliárd forint körül mozog.

Ugyanakkor 2020 egyik nagy könyvpiaci híre volt, hogy a Matthias Corvinus Collegium bevásárolta magát a Libri Kiadócsoportba. Noha kisebbségi részesedést szerzett, ez a tavalyi fizetett osztalékok alapján akár 350- 400 millió forintos bevételt is jelenthet, igaz, 2020-ra kisebb osztalékot vár mindenki. Kolosi Tamás optimista, és úgy látja, ez nem az állami beavatkozás jele, pusztán üzleti tranzakció, ugyanakkor ő nem engedné be a cégeibe az államot.

A Magvető kiadó írói gárdája nem viselné el, hogy az állam befolyásolja a kiadójuk életet

– fogalmaz igen sarkosan, és még azt is hozzáteszi “nem szabad elfelejteni, hogy Spéder Zoltán a Bookline tulajdonosa is nagyon kormányközeli vállalkozó volt akkor, amikor a Bookline és a Libri összeálltak, tehát jóindulatú interpretációval az egyik kormányközeli tulajdonost most egy másik váltotta fel.”

Ugyanakkor nem a kormányzati beavatkozástól tart leginkább, hanem a könyvpiac tisztességtelen gyakorlatától, amely eleve belekalkulálja a könyvek árképzésébe a hamar bekövetkező leárazást- ezzel átejtve a vevőket is, de gyakorlatilag ártva a könyvpiac legtöbb szereplőjének. Kényszerből a Líra is követi ezt a gyakorlatot, de tisztességtelennek tartja ezt.

Kolosi Tamást szinte minden politikai oldal felkérte tanácsadónak, különböző időpontokban. Alapelve volt, hogy kizárólag a saját véleményére szerződik, fenntartja a kritika jogát. Ez persze nem tetszett mindenkinek.

Még rendszerváltás idején Németh Miklós tanácsadó testületében kapott szerepet, így jelen lehetett akkor, amikor a miniszterelnök bejelentette a szűk körnek, hogy megnyitja a határt a keletnémet turisták előtt. Kolosi Tamás szerint az akkori miniszterelnök rossz alakult kötött, mert nem merte feltenni azt a kérdést, amit ő megfogalmazott a testület ülésén, hogy “Mit kapunk érte cserébe?”. Kolosi szerint lehetett volna tárgyalni az adósságtörlesztés átütemezéséről vagy egyéb támogatásokról.

Szakítás a Fidesszel

Később Orbán Viktor kérte fel tanácsadásra, együttműködésük 2006- ig tartott. Akkor a Fidesz kampány arra épült, hogy “rosszabbul élünk, mint négy éve”. Kolosi Tamás azonban a Tárki kutatásából is tudta, hogy ez nem igaz. 20-25 %-kal magasabb volt az életszínvonal akkoriban, mint négy évvel korábban, igaz, ennek a gazdasági alapja az eladósodás volt. Kritizálta tehát a szlogent, sosem hívták többet tanácsot adni.
Ez azonban nem szegte kedvét, mert a kérdésre, hogy adna-e tanácsot újra a miniszterelnöknek, azt mondja , “Természetesen, örömmel. Ha a miniszterelnök kéri az ember véleményét az nagyon jó dolog.”

Beszélne neki arról, hogy milyen nagy probléma, hogy a jelenlegi kormány az indulatokat nemhogy nem hűtötte az elmúlt 10 évben, de egyenesen beemelte az indulatok harcosságát a kormányzásba. Ugyanekkora problémának látja az elitcserére és az új klientúraépítésre való erőteljes törekvést. Szívesen elmondaná a miniszterelnöknek, ami a Tárki Társadalmi Riportjából is kiderül, hogy a magyarok szeretik az EU-t, kétharmaduk eurót is szeretne. Erre azonban jelenleg nincs lehetősége, így csak nekünk fogalmazza meg a tanácsait.

Diplomatikus ember, aki gyerekkorában megtanulta, hogyan fogalmazza meg a kritikáit. Az alábbi beszélgetésben arról is kérdezte Veiszer Alinda, kiadna-e Wass Albertet. A választ tanítani lehetne – de nem áruljuk el, hallgassák meg!

The post Kritizálta a szlogent, sosem hívták többé tanácsot adni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

Artwork
icon공유
 
Manage episode 280522668 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.

A G7-Hold Beszélgetésekben most bemutatjuk Kolosi Tamást. Szociológus, üzletember. 1985-ben, nemzetközileg elismert társadalomtudósként létrehozta a Tárkit, majd 1994-től belevágott a könyvkiadásba, a Láng Holding (ma Líra Könyvkiadó) megalapításába.

A Líra Könykiadó legsikeresebb könyvkiadása Kertész Imre Sorstalansága volt, amit a Nobel-díjat követő években több mint 300 ezer példányban adtak el - ez egyedülálló siker a magyar könyvpiacon.

Azonban a mennyiség, azaz a példányszám, nem mindig esik egybe a minőséggel. Kolosi Tamás például azt is megvallotta Veiszer Alindának, hogy megpróbálta elolvasni a Harry Pottert, de nem sikerült neki, ugyanakkor a huszadik század legnagyobb irodalmi teljesítményének tartja J.K Rowling történetét. Hogy miért, ennek már társadalomtudományos háttere van. Az olvasás kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a mai 45-50 évesek gyerekkorában éppen kimenet a divatból az olvasás, és ez az örökség érintette mai 20 és 30 közöttieket is, akiket a Roxfort Varázslóiskola hozott vissza az olvasás világába. Olyat tett, amire az államilag indított olvasásnépszerűsítő programok teljesen alkalmatlannak bizonyultak.

(A play gombra kattintva elindíthatja a podcastunkat, a cikk alján pedig a videót.)

https://g7.hu/uploads/2020/12/KOLOSI_master-1.mp3

Kolosi Tamás nem emiatt mondja, hogy az állam nélkül is kiválóan működőképes a könyvpiac, de a fenti példa is igazolja ezt az állítást. Az évi körülbelül 55 milliárdos piacon az összes állami pénz elenyésző, 1 milliárd forint körül mozog.

Ugyanakkor 2020 egyik nagy könyvpiaci híre volt, hogy a Matthias Corvinus Collegium bevásárolta magát a Libri Kiadócsoportba. Noha kisebbségi részesedést szerzett, ez a tavalyi fizetett osztalékok alapján akár 350- 400 millió forintos bevételt is jelenthet, igaz, 2020-ra kisebb osztalékot vár mindenki. Kolosi Tamás optimista, és úgy látja, ez nem az állami beavatkozás jele, pusztán üzleti tranzakció, ugyanakkor ő nem engedné be a cégeibe az államot.

A Magvető kiadó írói gárdája nem viselné el, hogy az állam befolyásolja a kiadójuk életet

– fogalmaz igen sarkosan, és még azt is hozzáteszi “nem szabad elfelejteni, hogy Spéder Zoltán a Bookline tulajdonosa is nagyon kormányközeli vállalkozó volt akkor, amikor a Bookline és a Libri összeálltak, tehát jóindulatú interpretációval az egyik kormányközeli tulajdonost most egy másik váltotta fel.”

Ugyanakkor nem a kormányzati beavatkozástól tart leginkább, hanem a könyvpiac tisztességtelen gyakorlatától, amely eleve belekalkulálja a könyvek árképzésébe a hamar bekövetkező leárazást- ezzel átejtve a vevőket is, de gyakorlatilag ártva a könyvpiac legtöbb szereplőjének. Kényszerből a Líra is követi ezt a gyakorlatot, de tisztességtelennek tartja ezt.

Kolosi Tamást szinte minden politikai oldal felkérte tanácsadónak, különböző időpontokban. Alapelve volt, hogy kizárólag a saját véleményére szerződik, fenntartja a kritika jogát. Ez persze nem tetszett mindenkinek.

Még rendszerváltás idején Németh Miklós tanácsadó testületében kapott szerepet, így jelen lehetett akkor, amikor a miniszterelnök bejelentette a szűk körnek, hogy megnyitja a határt a keletnémet turisták előtt. Kolosi Tamás szerint az akkori miniszterelnök rossz alakult kötött, mert nem merte feltenni azt a kérdést, amit ő megfogalmazott a testület ülésén, hogy “Mit kapunk érte cserébe?”. Kolosi szerint lehetett volna tárgyalni az adósságtörlesztés átütemezéséről vagy egyéb támogatásokról.

Szakítás a Fidesszel

Később Orbán Viktor kérte fel tanácsadásra, együttműködésük 2006- ig tartott. Akkor a Fidesz kampány arra épült, hogy “rosszabbul élünk, mint négy éve”. Kolosi Tamás azonban a Tárki kutatásából is tudta, hogy ez nem igaz. 20-25 %-kal magasabb volt az életszínvonal akkoriban, mint négy évvel korábban, igaz, ennek a gazdasági alapja az eladósodás volt. Kritizálta tehát a szlogent, sosem hívták többet tanácsot adni.
Ez azonban nem szegte kedvét, mert a kérdésre, hogy adna-e tanácsot újra a miniszterelnöknek, azt mondja , “Természetesen, örömmel. Ha a miniszterelnök kéri az ember véleményét az nagyon jó dolog.”

Beszélne neki arról, hogy milyen nagy probléma, hogy a jelenlegi kormány az indulatokat nemhogy nem hűtötte az elmúlt 10 évben, de egyenesen beemelte az indulatok harcosságát a kormányzásba. Ugyanekkora problémának látja az elitcserére és az új klientúraépítésre való erőteljes törekvést. Szívesen elmondaná a miniszterelnöknek, ami a Tárki Társadalmi Riportjából is kiderül, hogy a magyarok szeretik az EU-t, kétharmaduk eurót is szeretne. Erre azonban jelenleg nincs lehetősége, így csak nekünk fogalmazza meg a tanácsait.

Diplomatikus ember, aki gyerekkorában megtanulta, hogyan fogalmazza meg a kritikáit. Az alábbi beszélgetésben arról is kérdezte Veiszer Alinda, kiadna-e Wass Albertet. A választ tanítani lehetne – de nem áruljuk el, hallgassák meg!

The post Kritizálta a szlogent, sosem hívták többé tanácsot adni first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

Todos os episódios

×
 
Loading …

플레이어 FM에 오신것을 환영합니다!

플레이어 FM은 웹에서 고품질 팟캐스트를 검색하여 지금 바로 즐길 수 있도록 합니다. 최고의 팟캐스트 앱이며 Android, iPhone 및 웹에서도 작동합니다. 장치 간 구독 동기화를 위해 가입하세요.

 

빠른 참조 가이드