Az üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a média

G7 Beszélgetések

https://g7.hu/uploads/2022/05/g7_media_hp_mixdown.mp3

Hazánk a nem túl előkelő 85. helyet szerezte meg a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet listáján, ami 180 országot rangsorol aszerint, hogy milyen állapotban van a sajtószabadság. Az Európai Unión belül csak Görögországot és Bulgáriát előzzük, és olyan országok is előttünk járnak, mint Malawi vagy Bosznia-Hercegovina.

A szabad média társadalmi szerepe nem merül ki abban, hogy ellenőrzi és bemutatja a politikai vezetők munkáját. Emellett az üzleti életre is nagy hatással van. A G7 eheti podcastja arról szól, hogy milyen módszerekkel tartja sakkban a kormány a médiát, és arról hogy a független újságok oknyomozó tevékenységének köszönhetően fény derülhet olyan vállalati károkra és károkozásokra, amelyek egyébként rejtve maradnának; az érintetteket nem kárpótolnák, és az inkompetens menedzsmentet sem váltanák fel hozzáértőbb szakemberek.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A podcastban megszólal: Szücs Ferenc, a Stockholmi Egyetem adjunktusa, Berlinger Edina, a Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek tanszék tanszékvezetője és Kofrán Dániel, a Rajk Szakkollégium hallgatója.

Manapság egyre több olyan rendszer van, amit hibrid rezsimként lehet jellemezni, ahol nem az erőszak az elsődleges eszköze a hatalomban lévőknek, hogy kontrollálják az intézményeket. A média esetében ez azt jelenti, hogy lényegében gazdasági eszközökkel érik el, hogy az újságok egy részében ne jelenjenek meg a hatalomra kritikus cikkek. […] A kormányzat oldaláról arról szól a szívesség, hogy többet reklámoznak a kötődő újságokban, mint ahogy azt tennék a piaci logika alapján. Másik oldalról ezek az újságok kevesebbet írnak kormányzati korrupcióról, vagy máshogy írnak, mint ha csak az olvasóik preferenciáit vennék figyelembe

– mondja Szücs Ferenc, aki Szeidl Ádámmal írt kutatásukban a Metropol, az Origo és Magyar Nemzet példáin mutatták be, hogy hogyan veszi át a NER az újságokat.

Először a vállalati működési kockázatokat akartuk modellezni, amik ritkán következnek be, és nagy káresemény kapcsolódik hozzá.[…] A média nagyon sokat tehet azért, hogy a feltárt vállalati káreseményeket eljuttassa a köztudatba, az újságírás oknyomozó része pedig képes felderíteni ilyen károkat. Az újságírók gyakran derítenek ki visszásságokat, például a belső csalásokat, amikre egyébként a cégeknek sokszor ezeregy oka van, hogy titokban tartsa. […] A menedzsereknek a reputációja nagyon fontos, és ezt veszélyezteti a szabad média, és ez a nagy fegyelmező erő. Mert ha kiderül rólam [mint menedzser], hogy csaltam, akkor nem fogok tudni elhelyezkedni máshol

– mondja Berlinger Edina, aki Lublóy Ágnessel, Tamásné Zsuzsannával és Keresztúri Lillával publikált a témában.

A politikai polarizációt erősítő média állapota elsődlegesen Matthew Genzkow szerint az alacsony médiapiaci versenyre vezethető vissza. […] A médiaplatformoknak van egy pozitív hatása a politikai polarizációra is, mert növelik a versenyt a piacon. Azonban van negatív hatása is, hiszen felhasználók véleménybuborékokba kerülhetnek. Viszont a 18 és 35 éves korosztályban nőtt a legkevésbé a politikai polarizáció a 2010-es és 2020-as évek között Amerikában. Valójában a platformokat gyakran használók hatalmas többsége semleges és kiegyensúlyozott forrásokat használ információszerzésre, és kevés embert érnek el a polarizációt erősítő fake-news vagy radikális tartalmak

– állítja Kofrán Dániel Matthew Gentkow munkásságára építve, aki májusban ad elő Budapesten, és Dániel az ő érkezését készíti elő társaival.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉszak-Korea szintjére taszíthatja az orosz gazdaságot Putyin háborújaG7 Podcast! Milyen következménye lenne az EU tagállamaira és Oroszországra az olajembargónak, és mennyire számít keménynek az EU hatodik szankciós csomagja?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatos, de nagy nyereséggel kecsegtető év jöhet a magyar agráriumbanA termelés drágulása és az orosz-ukrán piacok zsugorodása a bátor és szofisztikált gazdasági megoldásokkal dolgozó gazdáknak kedvez. Ezekről is szó volt a G7 e heti podcastjában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Sablonok mentén értjük félre az országot" - Holch Gábor Kínában élő magyar tanácsadó üzletről, kulturális különbségekrőlMit gondolnak a kínaiak Magyarországról, és miben hasonlít jobban egy magyar egy vietnámira, mint egy kínaira? Ezekről is szó volt a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar az egyik leglazább bevándorlási szabály, de kik akarnak idejönni?Ha cégalapításról van szó, Magyarországon az egyik legmegengedőbb a bevándorlási szabályozás az EU-ban - mondta Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary Kft. ügyvezetője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit látunk a történelemből, ha a magyar cseppen keresztül nézzük a világ tengerét?Többet és mást is láthatunk a magyar történelemből, ha nem nemzeti fókuszból, hanem a globális trendek helyi hatásai felől közelítjük meg. Laczó Ferenc és Varga Bálint az e heti G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk900 ezer eltűnt ellenzéki szavazó, totális Fidesz-dominancia - a választások eredményeit értékeltükHova lett nagyjából 900 ezer szavazó az ellenzéki táborból, és mi határozta meg leginkább települési szinten a Fidesz-támogatottságát? Ezt jártuk körül az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBárki is nyeri a választásokat, kellemetlen gazdaságpolitikai dilemmák várnak ráElszálló infláció, tarthatatlan költségvetési helyzet, és energiapiaci káosz: G7 Podcast a következő kormányzati ciklus kezdetét meghatározó gazdaságpolitikai kihívásokról.

The post Az üzleti életre is jó hatással van, ha szabad a média first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.