Olyan nincs, hogy biztonsági számla, ilyenkor le kell csapni a telefont

G7 Beszélgetések

G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.

3y ago

MP3•에피소드 홈

저장한 시리즈 ("피드 비활성화" status)

When? This feed was archived on August 24, 2025 01:55 (2M ago). Last successful fetch was on July 05, 2025 05:32 (4M ago)

Why? 피드 비활성화 status. 잠시 서버에 문제가 발생해 팟캐스트를 불러오지 못합니다.

What now? You might be able to find a more up-to-date version using the search function. This series will no longer be checked for updates. If you believe this to be in error, please check if the publisher's feed link below is valid and contact support to request the feed be restored or if you have any other concerns about this.

Fáradhatatlanok, napi több száz embert hívnak fel, és a teljes magyar bankpiacot nézve negyedévente átlagosan több száz millió forintot raknak zsebre a magukat banki alkalmazottaknak kiadó csalók. A pénzt az ügyfelek pedig sokszor maguk utalják át a csalók által megadott, biztonságinak nevezett számlaszámra.

Rendkívül kifinomult módszerekkel dolgoznak, szinte egy profi call centert szimulálnak a csalók, háttérzajjal, banki és IT-biztonsági szakszavakkal, átkapcsolással, amikor felhívnak valakit azzal, hogy ismeretlen tettesek el akarják tulajdonítani a számlájukon lévő összeget. Már az is gyanús jel, hogy érdeklődnek a számlán lévő összeg nagyságáról, amit az igazi bankok sosem kérdeznek meg, mert már tudják, ahogy a kártyaszámunkat is – mondta Sonjic László, az OTP Bank informatikai és bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója a G7 podcastban.

A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcastlejátszóban lehet meghallgatni:

https://g7.hu/uploads/2022/09/Sonjic-Laszlo-vagott.mp3

Vannak olyan árulkodó jelek, amelyek gyanút kell, hogy keltsenek bennünk. Az általában bankihoz hasonló, vonalas számról telefonáló csalók azonosítót, PIN-kódot, jelszavakat, kártyaszámot vagy a kártya hátoldalán lévő 3 jegyű kódot, esetleg SMS-kódot kérnek, amivel pénzügyi tranzakciót tudnak lebonyolítani. Ilyen adatokat a bankok sosem kérnek ügyfeleiktől, ahogy olyan sincs, hogy biztonsági számla, amire a csalók általában hivatkoznak, hogy oda kell átutalni a pénzt.

A kettős ügyfél-azonosítás bevezetésével csökkent ugyan a csalások száma, de az elkövetők is finomítottak a módszereiken – mondta Sonjic László. Így most vagy egy alkalmazás telepítését kérik az ügyféltől, és így veszik át az irányítást – az SMS-ben kapott hitelesítő kódokat is látják -, vagy rábírják az ügyfelet, hogy saját maga hajtsa végre a tranzakciót.

Sajnos folyamatosan nő a csalások száma és a kárértéke is, ezért mindig ébernek kell lenni. A telefonos csalásokon kívül a legelterjedtebb elkövetés a nyereményjátékos és a rövid idő alatt többszörös megtérüléssel kecsegetető kriptovalutás befektetési csalások.

Jó hír ugyanakkor, hogy a banki csalásmegelőzési és monitoringrendszerek az ellopott összeg többszörösét „mentik meg”, amikor kiszűrik a gyanús tranzakciókat – tette hozzá.

A podcast megjelenését az OTP Bank támogatta.

The post Olyan nincs, hogy biztonsági számla, ilyenkor le kell csapni a telefont first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

309 에피소드

#Gazdaság #Üzlet #Üzleti tudományok #Hírek