Csepp alakú magyar társadalom, és az azon belüli osztályok

Új Egyenlőség

Az Új Egyenlőség podcast mai adásában Kiss Ambrus és Éber Márk szerkesztőink beszélgettek a magyar társadalom belső helyzetéről. Az adás apropója Éber Márk Áron által írt és a Napkvilág Kiadó által nemrégiben megjelent Csepp című könyv volt. „Mit jelent egy alkalmazott számára a szabadság a mai Magyarországon? Jellemzően hetente kettő, éves szinten pedig húszonvalahány további szabadnapot. Szabadságot arra, hogy megválassza: munkabérért cserébe egy hazai vállalkozás vagy egy külföldi tulajdonú vállalat számára termeljen-e profitot, esetleg a magyar államnak dolgozzon inkább. Szabadságot arra, hogy elhagyja Magyarországot, és másutt termeljen profitot egy másik vállalkozás számára, esetleg egy másik államnak dolgozzon. Szabadságot arra, hogy jövedelmét szabadidejében szabadon költse el.” Ez az idézet a könyvből jól meghatározza pozíciónkat munkavállalóként, és leírja a minket körülvevő világot. A kérdés valójában az, hogy az elvi szabadságunkkal mire juthatunk. Ebből a szempontból mondta azt a szerző, hogy anyagi kiszolgáltatottságunk egyben meghatározza társadalmi lehetőségeinket, érdekérvényesítő eszközeinket. Ezek az eszközök azonban inkább azoknak állnak a rendelkezésükre, akik anyagi pozíció szempontjából jobb helyzetben vannak. A beszélgetés során éppen azt a dilemmát feszegettük, hogy „az alsó-alávetett munkásosztályok megszerveződésének és valóságos osztályokká formálódásának egyik feltétele, hogy legalább időlegesen kiléphessenek szűkös életkörülményeik, biztonság- és erőforráshiányos élethelyzetük, létbizonytalanságuk, sérülékeny munkaviszonyuk, szorongató kilátásaik, magyarán prekár életfeltételeik közül. Nem képzelhető el tehát kollektív, szervezett erő és népi ellenállás, ha nem állnak rendelkezésre az élet újratermelésének szolidaritást teremtő anyagi és szellemi feltételei, valamint a hasonló osztályhelyzetűek megszerveződését lehetővé tevő körülmények.” Azaz anyagilag nehezebb helyzetben lévők akkor képesek kollektív erővé válni, ha jobb lesz a helyzetük. Ez az alapvető ellentmondás ebben a kérdésben. A beszélgetés során kitér arra is nem csak ezzel a dilemmával néztünk szembe, hogy hogyan lehet-e osztályokról beszélni a magyar közéletben. Vannak-e egyáltálán osztálytudatok? Illetve milyen szerepe lehet a rendszer dilemmáiban azoknak a réseknek, amelyek révén feltörhető a félperifériális szerkezet. A könyv kapcsán már megjelent egy recenzió is az Új Egyenlőség oldalán, ezt is figyelmébe ajánljuk a