Why do so many of us get nervous when public speaking? Communication expert Lawrence Bernstein says the key to dealing with the pressure is as simple as having a casual chat. He introduces the "coffee shop test" as a way to help you overcome nerves, connect with your audience and deliver a message that truly resonates. After the talk, Modupe explains a similar approach in academia called the "Grandma test," and how public speaking can be as simple as a conversation with grandma. Want to help shape TED’s shows going forward? Fill out our survey ! Become a TED Member today at https://ted.com/join Hosted on Acast. See acast.com/privacy for more information.…
Kedves Hallgatóink! Önök a Terror Háza Múzeum Podcast csatornájának fültanúi! Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazzal a céllal működő hatósága csupán a magyarok 1956-os szabadságharca és forradalma után kényszerült elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott fel magába, hogy lehetetlenné vált az Andrássy út 60. más funkcióval való megtöltése. Az épületben létesült múzeum és kiállítás így válhatott a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává. Amikor 2002 februárjában az emlékhelyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit. A hallgatás évtizedei után létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történetünk szereplőit, az áldozatokat és a tetteseket. Kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, nevet adni a megnevezhetetlennek tűnőnek, e nélkül nem létezhet újjászületés.A két terrorrendszert túlélt Magyarországon mára érkezett el az idő, hogy méltó emléket állítsunk az áldozatoknak, és azt is bemutassuk, hogy mit jelentett honfitársainknak azokban az időkben élni.A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem e két véres korszakának bemutatására múzeumot hozzon létre. A 2002. februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária.Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.A 2002. február 24-én 17 órakor megnyílt, a maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.
Kedves Hallgatóink! Önök a Terror Háza Múzeum Podcast csatornájának fültanúi! Negyvenhat évnek kellett eltelnie, hogy az Andrássy út 60., ez a neoreneszánsz épület valóban újjászülethessen. A kommunista államot ezernyi ártatlan ember szenvedése és erőszakos halála árán védelmező hatóság csupán 1956-ban hagyta el a Budapest szívében, annak is legszebb sugárútján pompázó palotát. Ez az épület sokszorosan összetett szimbólum: itt fészkelték be magukat a nemzetiszocialista mérget okádó nyilasok, akik 1944 telén e ház pincéjében több száz zsidó honfitársunkat kínoztak meg, és itt rendezkedtek be 1945-ben a szovjet tankok védelmében érkező magyar kommunisták. Sztálin leghűségesebb követői cinikus tudatossággal választották a nyilasok elhagyott székházát, hogy immáron nem faji, hanem osztályalapon határozzák meg azt, ki tekinthető bűnösnek, kinek kell szenvednie és pusztulnia. A szenvedés karmestereinek különböző elnevezéssel, de ugyanazzal a céllal működő hatósága csupán a magyarok 1956-os szabadságharca és forradalma után kényszerült elhagyni az épületet. Addigra annak minden köve annyi emberi szenvedést szívott fel magába, hogy lehetetlenné vált az Andrássy út 60. más funkcióval való megtöltése. Az épületben létesült múzeum és kiállítás így válhatott a rendszerváltozás utáni magyar demokrácia legerősebb szimbólumává. Amikor 2002 februárjában az emlékhelyé, valódi emlékművé átalakult Terror Háza Múzeum megnyitotta kapuit, magyarok százezrei gyűltek össze előtte. Mert bár megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, 2002-ben létrejött a közös emlékezés helye, az a kiállítás és közösségi tér, amely friss levegőként érte a magyar történelmi emlékezet sebeit. A hallgatás évtizedei után létrejött az a hely, amely eleven mementóként végre nevén nevezi közös történetünk szereplőit, az áldozatokat és a tetteseket. Kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, nevet adni a megnevezhetetlennek tűnőnek, e nélkül nem létezhet újjászületés.A két terrorrendszert túlélt Magyarországon mára érkezett el az idő, hogy méltó emléket állítsunk az áldozatoknak, és azt is bemutassuk, hogy mit jelentett honfitársainknak azokban az időkben élni.A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, azzal a céllal, hogy a magyar történelem e két véres korszakának bemutatására múzeumot hozzon létre. A 2002. februárjára elkészült Terror Háza Múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária.Az egy éves munka során az Andrássy út 60. szám alatti épület kívül-belül teljesen megújult. A belsőépítészeti tervek, a múzeum kiállításának arculata és a külső homlokzat F. Kovács Attila építész munkája. A Terror Háza Múzeum rekonstrukciós terveit Sándor János és Újszászy Kálmán építészek készítették, a kivitelező az Architekton Rt. volt. A kiállítás zenéjét Kovács Ákos szerezte. Történelmi tárlathoz illő, letisztult, időtlen hangszerelésű, több tételes vonószenekari mű hangzik fel a múzeumban, különleges térhatású keverésekkel és hanghatásokkal.Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.A 2002. február 24-én 17 órakor megnyílt, a maga nemében egyedülálló Terror Háza Múzeum az épületben fogva tartott, megkínzott és meggyilkolt honfitársainknak kíván emléket állítani, a borzalmak kézzelfogható bemutatása mellett azonban azt is példázza, hogy a szabadságért hozott áldozat nem volt hiábavaló. A XX. század két legkegyetlenebb rendszere elleni harcból végül a szabadság és függetlenség erői kerültek ki győztesen.
Készülj velünk a szóbeli történelem érettségire! – 1956 nemzetközi háttere A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszokat adó szóbeli felelet. Melyek voltak az 1956-os forradalom és szabadságharc legfontosabb előzményei? Hogyan reagált a Magyarországon folyó eseményekre az USA és a Szovjetunió? Miért jött „kapóra” Hurscsovnak a szuezi válság? Mivel indokolta a szovjet vezető a forradalom és szabadságharc vérbefojtásáról hozott döntését? Hogyan és miként tudtak a külföldi médiumok tájékozódni a Magyarországon folyó eseményekről? Valamennyi kérdésre választ kaphattok a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik. A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján.…
Készülj velünk a szóbeli történelem érettségire! Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszoló szóbeli felelet. Az idei tanév utolsó előtti adásában az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának előzményeit és a témával kapcsolatos legfontosabb eseményeket járjuk körbe. Választ kaphattok arra a kérdésre, hogy melyek voltak a forradalmárok legfontosabb követelései, mi lett a Sztálin-szobor sorsa, mi történt október 23-án a Rádió épületénél? Bemutatjuk, kik voltak a pesti srácok és lányok, hogyan szálltak szembe a Szovjet Hadsereggel és mi lett a sorsuk a szabadságharc leverését követő megtorlás során? A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján.…
Készülj velünk a történelem érettségire! A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszokat adó szóbeli felelet. Kiket neveztek a kuláknak? Miért ítéltek valakit halálra egy felgyulladt búzatábla miatt? Mi volt az első 5 éves terv célja? Mi volt a politikai háttere az erőltetett nehéziparosításnak? Mi történt a mecseki uránkészlettel? Mit jelent a kolhozosítás fogalma? Valamennyi kérdésre választ kaphattok a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik. A beszélgetés megnézhető, meghallgatható a Terror Háza Múzeum YouTube és podcast csatornáján.…
Készülj velünk a történelem érettségire! A Terror Háza Múzeum Korrajz című, kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszokat adó szóbeli felelet. Soron következő adásunkból megtudhatjátok, hogy milyen volt az élet Magyarországon az ötvenes években. Miért csak élelmiszerjegyekkel tudtak vásárolni az emberek? Miért mentek tömegével gyárakba dolgozni az addig földműveléssel foglalkozó parasztok? Miért álltak munkába nők tömegei? Emellett arra a kérdésre is választ kaphattok, hogy hogyan változtatták meg a diktatúra idején az ünnepeket és miért skandálta mindenki, hogy „Éljen Rákosi!” ? A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján.…
Készülj velünk a történelem érettségire! A Terror Háza Múzeum Korrajz című kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszoló szóbeli felelet. A legújabb részben a kommunista állami terror korszakához köthető tétel kérdéseit beszéljük meg. Ha velünk tartotok, megtudhatjátok hogyan működött az ÁVH? Kik voltak az „ávósok”? Mit jelent a koncepciós per kifejezése? Hogyan kényszerítettek hamis vallomás megtételére ártatlan embereket és hogy mi történt azokkal, akiket kitelepítettek a saját otthonukból. A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és YouTube csatornáján!…
A kommunisták térnyerése Magyarországon, az egypárti diktatúra kiépítése Készülj velünk a történelem érettségire! A Terror Háza Múzeum Korrajz című kéthetente jelentkező podcast-műsorában történészeink feldolgozzák az érettségi totalitárius diktatúrák történetét érintő tételeit. A beszélgetés során megismerhetitek a tételekkel kapcsolatos legfontosabb szöveges és képi források feldolgozásának módszertanát. Emellett láthatjátok, hogy hogyan épül fel egy minden kérdésre alaposan válaszoló szóbeli felelet. A legújabb részben Magyarország szovjetizálásának és a kommunisták hatalomátvételének történetét ismerhetitek meg. Hogyan férkőztek be a kommunisták 1945-ben a választási vereségük ellenére a kormányba? Mit értünk azalatt, hogy Rákosi Mátyásék kulcsminisztériumokat kaptak kézhez? Mit jelent a „B-listázás”? Mit jelent a „szalámitaktika” fogalma? Mit jelent a „batyuzás” fogalma? Miért február 25-e a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja? Mi az a „kékcédulás választás”? Milyen változások következtek be Magyarország államformájában a világháború után? A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján!…
Melyek voltak a legfontosabb ideológiai és belpolitikai okok a svábok és a felvidéki magyarok kitelepítése kapcsán? Mi volt a Volksbund? Kik voltak a „bundisták” és a „rongyosok”? Hogyan és miként hurcolta meg a náci és a kommunista vezetés a svábokat? Hogyan és miként akart Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš megszabadulni a felvidéki magyaroktól? Mit értünk csehszlovák–magyar lakosságcsere program alatt? Milyen összefüggés áll fenn a svábok és a felvidéki magyarok kitelepítése között? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, a műsor keretében átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és youtube csatornáján!…
Milyen feltételekkel tudott Magyarország fegyverszünetet kötni a Szovjetunióval? Hogyan osztozott meg Churchill és Sztálin a Közép- és kelet-európai országokon? Milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a háborúban? Miért került több mint 700 ezer magyar kényszermunkatáborba? Miért legalizálják az abortuszt 1945-ben? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk. A műsor keretében átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat. Soron következő adásunkban Magyarország szovjet megszállásának történetét elemezzük.…
1945. január 27-én a szövetséges erők felszabadították az auschwitzi koncentrációs- és megsemmisítő tábort. 2005-ben az ENSZ Közgyűlése ezt a napot a Holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában az emléknaphoz kapcsolódóan a magyar zsidóság tragédiáját beszéltük át. Melyek voltak a hazai zsidóság jogfosztásának legfontosabb állomásai? Mit értünk munkaszolgálat alatt? Mi történt Kamenyec-Podolszkijnál? Magyar állampolgárként miért kiemelkedően fontos az Auschwitzban történtekről tudni? Miért mondták Kertész Imrének az auschwitzi táborban szenvedő rabok, hogy 16 évesnek hazudja magát? Mi volt az a „Kasztner-vonat”? Embermentőként kik és hogyan próbáltak segíteni az üldözötteken? Valamennyi kérdésre választ kaphatunk a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, a műsor keretében átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast és YouTube csatornáján!…
Mit értünk „hintapolitika” kifejezés alatt? Milyen következményekkel járt Magyarország német megszállása? Mi történt a nyilas terror idején? Miért került sor Budapest elpusztítására a világháború utolsó szakaszában? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat. A soron következő részben azt vizsgáljuk meg, hogyan próbált meg Magyarország kilépni a német szövetségből, s ennek következményeképpen hogyan zajlott le a nyilas puccs, és mindez milyen következményekkel járt a háború utolsó hónapjaiban Magyarországra nézve.…
Mit értünk azalatt, hogy Magyarország „kényszerpályára” került az 1930-as évek derekától? Mit jelent a „fegyveres semlegesség” fogalma? Hogyan és miként hajtotta végre az ország a várva várt revíziós lépéseket? Milyen titkos érdekeltségei voltak a náciknak Erdélyben, és ez hogyan függött össze a határvonalak meghúzásával? Hogyan és miként sodródott bele az ország a második világháborúba? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezekben pedig átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. A negyedik részben Magyarország háborúba sodródásának hátterét és következményeit mutatjuk be.…
Hogyan osztotta fel Közép-Európát egymás között a két diktátor, Hitler és Sztálin? Mit rejtett a „Ribbentrop–Molotov” paktum? Miért terjeszkedhetett következmények nélkül a Harmadik Birodalom? Hogyan kezdődött a második világháború? Mi történt a katyńi erdőben? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi tematikákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezek során átbeszéljük a tételekkel kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni a szóbeli feleletet, az írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a történelmi forrásokat. A jelenlegi részben a Molotov–Ribbentrop paktumként elhíresült, de valójában Hitler és Sztálin által kötött egyezményt vizsgáljuk meg közelebbről, amelyet követően pár nappal később kirobbant a második világháború. #Korrajz…
Schmidt Máriával, a hetekben megjelent, Világrendetlenség című esszékötetéről beszélget Békés Márton és G. Fodor Gábor. A könyvet Giró-Szász András laudálja, a beszélgetés moderátora, Szabó László. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. A kötet kapható a Terror Háza Múzeum webshopjában: https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/vilagrendetlenseg/…
Mely országok akarata érvényesült az első világháború után Közép-Európa átszervezésénél? Milyen következményei voltak a határok átszabásának? Mi történt a határon túlra került magyar honfitársainkkal? Milyen etnikai és gazdasági következményei voltak a trianoni békediktátumnak? Hogyan reagált a békediktátumra a magyar közvélemény? Hasonló kérdésekre kaphatunk választ a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeum állandó kiállításának tematikájához kapcsolódó meghatározó huszadik századi történelmi témákat, amelyek az érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk, ezekben pedig átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni az adott forrásokat. A második részben a Magyarország helyzetét mai napig meghatározó trianoni békediktátum hátterét és következményeit mutatjuk be.…
Indul a Korrajz Podcast új évadja, amelyben Lakatos Dorina és Hegyi Károly történészünk beszélgetnek! Milyen következményei voltak a trianoni békediktátumnak? Milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a totalitárius diktatúrák között? Miért hurcolták emberek százezreit szovjet kényszermunkatáborokba? Miért és hogyan akarták a kommunisták a „vas és acél országává” változtatni Magyarországot? Miért tört ki az 1956-os forradalom? A felsoroltakra és sok más hasonló kérdésre is választ adunk a Terror Háza Múzeum Korrajz című műsorában, amelyben feldolgozzuk azokat a múzeumunk tematikájához kapcsolódó történelmi kérdéseket, amelyek a történelem érettségi részét képezik. Az egyes témákkal kéthetente jelentkezünk. Átbeszéljük a legfontosabb információkat, valamint tippeket adunk, hogyan érdemes megalapozni egy-egy szóbeli feleletet, írásbeli esszét, hogyan kell értelmezni a kapcsolódó forrásokat. Az első részben a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ideológiáját és a rá épülő diktatúrák működésmódját valamint a közöttük meglévő hasonlóságokat mutatjuk be. A beszélgetés meghallgatható a Terror Háza Múzeum podcast csatornáján! #KorrajzPodcast…
플레이어 FM에 오신것을 환영합니다!
플레이어 FM은 웹에서 고품질 팟캐스트를 검색하여 지금 바로 즐길 수 있도록 합니다. 최고의 팟캐스트 앱이며 Android, iPhone 및 웹에서도 작동합니다. 장치 간 구독 동기화를 위해 가입하세요.