Artwork

G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
Player FM -팟 캐스트 앱
Player FM 앱으로 오프라인으로 전환하세요!

Nagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüket

 
공유
 

Manage episode 297674850 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/07/sass_v1_final.mp3

A rendszerváltás utáni években a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI*foreign direct investment) a gazdasági felzárkózás legfőbb letéteményesének gondolta a nemzetközi és a hazai gazdasági, illetve politikai gondolkodók többsége.

Magyarországon és a V4 országokban mára a világon az egyik legmagasabb lett az FDI GDP-hez viszonyított aránya, mégsem sikerült a nyugat-európai gazdaságot fejlődésben utolérni. Ennek sok oka van, de ma már látszik, hogy az FDI szerepét túlbecsülhették. Látszik, hogy nagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni – fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Vannak sikeres példák, számos magyar vállalat tudott elindulni a világpiacra, de összességében ennek még mindig kicsi a szerepe a hazai gazdaságban. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem a régió többi országában is hasonló problémákkal néznek szembe.

Az FDI statisztikák értelmezése azonban nem könnyű feladat, ahogy Sass Magdolna kutatásai során tapasztalta, az állományi adatokat érdemes alaposan megszűrni és elemezni. Sok esetben nem is külföldi befektetésről van szó, hanem a helyi vállalkozók jellemzően Luxemburgba vagy Hollandiába viszik ki a tőkéjüket, és onnan már külföldi befektetésként hozzák vissza. Igaz, ez a „körbejáró tőke” talán legkevésbé a magyar gazdaságban van jelen kelet-európai összehasonlításban.

Különösen a cseh befektetőknél jelentős az ilyen típusú FDI. Ennek motivációja leggyakrabban az adóteher csökkentése, de lehet, hogy az oligarchák így érzik biztonságban a vagyonukat, vagy éppen az is, hogy így más országokban nyugati befektetőként jelenhetnek meg, vagy éppen csak az a céljuk, hogy a valódi tulajdonos kilétét titokban tartsák.

A Magyarországra érkező befektetéseknél is probléma, hogy nem lehet egyszerűen megismerni azok származási országát. 2014-től minden OECD tagországnak közzé kellene tennie a végső tulajdonos szerinti FDI statisztikákat, de ezt még mindig sokan nem teszik meg.

Már korábban is tudni lehetett, hogy az ázsiai országokból főként közvetítő országokon keresztül érkezik az FDI hazánkba, az MNB közzé is teszi a végső tulajdonosok szerinti adatokat. A 2018-as adatok pedig azt mutatják, hogy a végső tulajdonosok között Németország a legfontosabb, 22 százalékos részesedéssel.

Második helyen azonban az Egyesült Államok áll 11 százalékkal, ám a hagyományos adatközlés szerint 60-szor kisebb lenne az amerikai szerep. Bár az ázsiai cégek szerepe a végső tulajdonosok alapján már 17 százalék a korábbi módszertan szerinti 4 százalékkal szemben, Kína így is csak 3 százalékkal részesedik a hazai közvetlentőke-állományból.

A befektetések adatainak vizsgálata egyre nehezebb, hiszen egyre inkább a gyártás és termelés helyett a szolgáltatáshoz kapcsolódó befektetések a jellemzőek. Ezeknél még inkább jellemző, hogy több országon folynak keresztül, és ezért kétszeresen vagy akár háromszorosan is szerepelnek a statisztikákban.

A transzferárazás és az adóoptimalizáció is rendkívüli mértékben megnehezíti a valós gazdasági folyamatok követését. Ahogy Sass Magdolna kiemelte, a régióban továbbra is fontos pénzügyi forrás a külföldi közvetlentőke, az elmúlt években csak Magyarországon volt 2010 után nagyobb átmeneti visszaesés, ahogy az alábbi ábránkon is látható. Sass Magdolna szerint a 2020-as év kifejezetten pozitívnak tekinthető, mivel a V4-eknél sokkal kevésbé esett vissza a beérkező tőke mennyisége, mint a világ más országaiban.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Mely magyar vállalatok tudtak nemzetközileg terjeszkedni közvetlentőke kihelyezésével
  • A magyar cégek hazaküldik-e a külföldön termelt profitjukat, vagy ők is helyben szeretik újra befektetni?
  • Milyen szerepe van az állami támogatásoknak és adókedvezményeknek a külföldi befektetések megszerzésében?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

The post Nagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüket first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

Artwork
icon공유
 
Manage episode 297674850 series 2432061
G7에서 제공하는 콘텐츠입니다. 에피소드, 그래픽, 팟캐스트 설명을 포함한 모든 팟캐스트 콘텐츠는 G7 또는 해당 팟캐스트 플랫폼 파트너가 직접 업로드하고 제공합니다. 누군가가 귀하의 허락 없이 귀하의 저작물을 사용하고 있다고 생각되는 경우 여기에 설명된 절차를 따르실 수 있습니다 https://ko.player.fm/legal.
https://g7.hu/uploads/2021/07/sass_v1_final.mp3

A rendszerváltás utáni években a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI*foreign direct investment) a gazdasági felzárkózás legfőbb letéteményesének gondolta a nemzetközi és a hazai gazdasági, illetve politikai gondolkodók többsége.

Magyarországon és a V4 országokban mára a világon az egyik legmagasabb lett az FDI GDP-hez viszonyított aránya, mégsem sikerült a nyugat-európai gazdaságot fejlődésben utolérni. Ennek sok oka van, de ma már látszik, hogy az FDI szerepét túlbecsülhették. Látszik, hogy nagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni – fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Vannak sikeres példák, számos magyar vállalat tudott elindulni a világpiacra, de összességében ennek még mindig kicsi a szerepe a hazai gazdaságban. Ez nem csak Magyarországon van így, hanem a régió többi országában is hasonló problémákkal néznek szembe.

Az FDI statisztikák értelmezése azonban nem könnyű feladat, ahogy Sass Magdolna kutatásai során tapasztalta, az állományi adatokat érdemes alaposan megszűrni és elemezni. Sok esetben nem is külföldi befektetésről van szó, hanem a helyi vállalkozók jellemzően Luxemburgba vagy Hollandiába viszik ki a tőkéjüket, és onnan már külföldi befektetésként hozzák vissza. Igaz, ez a „körbejáró tőke” talán legkevésbé a magyar gazdaságban van jelen kelet-európai összehasonlításban.

Különösen a cseh befektetőknél jelentős az ilyen típusú FDI. Ennek motivációja leggyakrabban az adóteher csökkentése, de lehet, hogy az oligarchák így érzik biztonságban a vagyonukat, vagy éppen az is, hogy így más országokban nyugati befektetőként jelenhetnek meg, vagy éppen csak az a céljuk, hogy a valódi tulajdonos kilétét titokban tartsák.

A Magyarországra érkező befektetéseknél is probléma, hogy nem lehet egyszerűen megismerni azok származási országát. 2014-től minden OECD tagországnak közzé kellene tennie a végső tulajdonos szerinti FDI statisztikákat, de ezt még mindig sokan nem teszik meg.

Már korábban is tudni lehetett, hogy az ázsiai országokból főként közvetítő országokon keresztül érkezik az FDI hazánkba, az MNB közzé is teszi a végső tulajdonosok szerinti adatokat. A 2018-as adatok pedig azt mutatják, hogy a végső tulajdonosok között Németország a legfontosabb, 22 százalékos részesedéssel.

Második helyen azonban az Egyesült Államok áll 11 százalékkal, ám a hagyományos adatközlés szerint 60-szor kisebb lenne az amerikai szerep. Bár az ázsiai cégek szerepe a végső tulajdonosok alapján már 17 százalék a korábbi módszertan szerinti 4 százalékkal szemben, Kína így is csak 3 százalékkal részesedik a hazai közvetlentőke-állományból.

A befektetések adatainak vizsgálata egyre nehezebb, hiszen egyre inkább a gyártás és termelés helyett a szolgáltatáshoz kapcsolódó befektetések a jellemzőek. Ezeknél még inkább jellemző, hogy több országon folynak keresztül, és ezért kétszeresen vagy akár háromszorosan is szerepelnek a statisztikákban.

A transzferárazás és az adóoptimalizáció is rendkívüli mértékben megnehezíti a valós gazdasági folyamatok követését. Ahogy Sass Magdolna kiemelte, a régióban továbbra is fontos pénzügyi forrás a külföldi közvetlentőke, az elmúlt években csak Magyarországon volt 2010 után nagyobb átmeneti visszaesés, ahogy az alábbi ábránkon is látható. Sass Magdolna szerint a 2020-as év kifejezetten pozitívnak tekinthető, mivel a V4-eknél sokkal kevésbé esett vissza a beérkező tőke mennyisége, mint a világ más országaiban.

A beszélgetésben ezen kívül szó volt még arról is, hogy

  • Mely magyar vállalatok tudtak nemzetközileg terjeszkedni közvetlentőke kihelyezésével
  • A magyar cégek hazaküldik-e a külföldön termelt profitjukat, vagy ők is helyben szeretik újra befektetni?
  • Milyen szerepe van az állami támogatásoknak és adókedvezményeknek a külföldi befektetések megszerzésében?

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi vendégeink:

The post Nagyon fontosak a külföldről beáramló tőkebefektetések, de túlbecsültük a szerepüket first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.

  continue reading

322 에피소드

כל הפרקים

×
 
Loading …

플레이어 FM에 오신것을 환영합니다!

플레이어 FM은 웹에서 고품질 팟캐스트를 검색하여 지금 바로 즐길 수 있도록 합니다. 최고의 팟캐스트 앱이며 Android, iPhone 및 웹에서도 작동합니다. 장치 간 구독 동기화를 위해 가입하세요.

 

빠른 참조 가이드